A mai technológiai csodák, kütyük, érintőképernyők kissé embertelen, hideg, fémes és üveges világában sokan gondolnak nosztalgikusan a régi dolgokra. A vonaton már az e-bookokat lapozgatjuk a tableten, okostelefonon vagy ebook olvasón. Nem zörögnek az újságok, nincs teátrális lapozgatás és félbe meg negyedbe hajtás, nincsenek könyvek. A legtöbben az arcukhoz közel tartott üveglapokat simogatnak. A technológiai fejlődés megállíthatatlan, nincs ezzel semmi probléma. Viszont ebben a világban előjönni bármilyen régi technikával, stílussal, aprólékos igényességgel instant kuriózumélményt okoz.
Bennünk is valószínűleg ez a nosztalgikus érzés dominál, amikor elragadtatottan beszélünk a letterpress technikáról, és (már nem) titkos vágyunk, hogy egyszer rendelkezzünk egy olyan géppel, amivel ilyen csodákat készíthetünk. A letterpress technológia a hagyományos nyomdatechnikából indul ki. Minőségi, vastag papírba préselik bele a manapság már fotópolimerbe negatívan ‘vésett’ dizájnt. A kettő között csak egy kevés festékréteg van, vagy akár az sem, önmagában is nagyon szép tud lenni.
A gépek viszont még a régiek, és tárgyként is csodálatosan szépek.
A letterpress minden, ami ebből a világból elkopott. Minőséget ad, aprólékos, részletekben gazdag, a lényegre koncentrál, igényes, és természetesen szép. Drága is, de a drágasága mögött minőségi tartalom van. Nincs semmi mellébeszélés. Ezért is szeretjük! Tiszta fehér lapon ad helyet a gondosan megtervezett, klasszikus tipográfiának, a beszédes íveknek és vonalaknak.
Íme egy kis kollekció kedvenc anyagainkból, köztük egyik kedvenc grafikusunk, Fabien Barrel munkái, akinek hamarosan külön posztot szentelünk majd. Fabien egy koprodukció keretében, előfinanszírozással készíti el már 2011 óta minden évben az éves letterpress naptárat. 2014 óta készül egy normál és egy extra kivitel is. Az idei például rézborítást kapott, és már nem kapható. Nem is csodálkozunk rajta. Néhány korábbi, nem extra kivitelt még el lehet csípni, aki siet!
